Csernyus Lőrinc 1961-ben született Budapesten. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg édesapámmal és építészetével egy többé-kevésbé illegálisan szervezett kollégiumi előadáson és fórumon. Saját megfogalmazása szerint ekkor vált számára véglegessé, hogy valóban építész szeretne lenni. Ezt követően részt vett Makovecz „Viesgrádi táborain” majd csatlakozott mestere irodájához, a Makonához. A későbbiekben megalapította saját építész-irodáját, de a mai napig hű maradt az organikus építészet szellemiségéhez és haláláig kitartó munkatársa maradt mesterének. 2011 óta a Makovecz Imre Alapítvány Kuratóriumának tagja. Munkásságát 2014-ben Ybl díjjal, 2022-ben Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Számos városban és településen tevékenykedett főépítészeként, többek között Makón és Csengerben.
Iskolánk építésekor nyilván az általa képviselt építészeti szellemiség is jelentős szempont volt, de az is nagyon fontos volt, hogy számos oktatási intézmény tervezésével jelentős tapasztalata volt ezen a téren is:
Óbudai Waldorf Iskola
a Makói Általános Iskola
a Csengeri – azóta Makovecz Imre nevét viselő – Általános Iskola
Számtalan családi házat is tervezett de jelentős középületi munkái között tartjuk számon pl. a Herendi Porcelán Manufaktúra bejárati épületét,
a Bonyhádi Városházát,
de manapság leginkább a Dubaji 2021-es Világkiállítás nagy sikerű magyar pavilonja kapcsán került a közérdeklődés fókuszába:
